Előzetes

Ez az írás azért készült, mert a bennem kialakult belső világ olyan elemeket tartalmaz, mely mindenhol visszaköszön, ugyanakkor egységes rendbe olvasztva sehol nem hallom, látom.

Ez a rend térben helyezkedik el, s azonosan „néz” ki az emberben és földi világunkban. A sémája tehát ugyan az, ami hihetetlenül hangzik, s talán ijesztő is, de, akadhat más is aki elfogadja, ha megismeri, s aztán használja.

Közhely, de a legegyszerűbbet lehet a legnehezebben elmagyarázni. Érdekes érzés először leírni, remélve, hogy mások is belátják használhatóságát. Egy ilyen „elmélet” nem egy pillanat alatt születik, több mint 30 éve foglalkozom vele, olvasok, gondolkodom, illesztek és elvetek. Még mindig tisztul.

Az már eddig is látható, hogy ez nem tudományos igényű mű, mert arra nem vagyok képes. Mondjuk úgy: „naiv” , „amatőr” „avatatlan ember” műve.

Sokáig kerestem, hogy kinek mondhatnám el, vagy küldhetném el, ki az aki megértené és „tudományos igényességgel” megírná. De nem találtam se embert, se szervezetet. Bár az adleri individuálpszichológia közel áll a gondolkodásmódomhoz, oda sem illik teljesen. /Adler is három életterületet határoz meg, amely motiválja a pszichénk kialakulását!/

Persze hamar rájöttem, ez inkább természetfilozófiai mű, nem pszichológiai.

A főiskolán alig sikerült jól vizsgáznom pszichológiából. Ez azért tragédia, mert ez a tudomány izgatott a legjobban, s azt gondoltam megérthetem az „ember” felépítését, működését, ha ezt tanulom. Első szakmám szerint szülésznő vagyok, később viszont egy idősek otthonában lettem főnővér, mely nagy váltás. Az élet elején már „mindent” láttam, vajon a vége is ilyen gyorsan átlátható? Hogyan lesz azokból az aranyos de nagyon különbözően viselkedő újszülöttekből ilyen sokféle – nagyon karikírozott magatartású - megbékélt, megtört vagy gonoszkodó idős ember. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervezői szakot indított, ahova jelentkezhettem. Felvettek! Itt éltem át azt a nagy pillanatot, hogy már az első évben pszichológiát kellett tanulni, majd vizsgázni/szigorlatozni belőle. Erre vártam és vágytam. S amikor a Tankönyvkiadó Tanárképző Főiskolai Tankönyvét Pszichológia tárgyban elkezdtem tanulni, egyre nagyobb lett bennem a rendetlenség és a kétségbeesés. Nem értettem hol vagyok, melyik részében az embernek, hogyan függnek össze a megismerés, a figyelem, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás, majd az érzelem, stb. s alkotják együtt az embert??? Az első kapaszkodót Dr. Pálhegyi Ferenc tanár úr adta, aki többször használta előadásai során azt a fejlődési sort: tropizmus, feltétlen és feltételes reflex, ösztön, próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás és kreatív gondolkodás. Lehet, hogy nem pontos az idézésem, de hasonlít. Volt egy másik fejlődési sor is a tankönyvben, ez pedig a mozgásformák sora: mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai, pszichológiai és társadalmi. A harmadik dolog, ami a

fejemben elmozdított valamit a szakdolgozatommal függött össze. „Szociometriai felmérés egy szociális otthonban” címet viselte, s korrekt végrehajtása volt Moreno amerikai pszichológus technikájának. Volt azonban a dolgozatomnak egy második része, melyben „azt vizsgáltam, hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz, az élő és élettelen környezethez. Erre a célra a kérdőíven minden kérdés után azt is megkérdeztem, hogy miért azt válaszolta a személy, amit válaszolt. Az így kapott motivációk egy sajátos viszonyulási rendszert hoztak létre. Ezt a rendszert én a személyiség szerkezetének tartom, amely azt mutatja meg, hogy az emberek a környezethez milyen viszonyokon keresztül alkalmazkodnak.”

Megindult valami felismerés bennem, dolgozott a fejemben, bár tudatosnak nem mondanám a folyamatot – hiszen a fenti három gondolatsor független egymástól - mégis egy irányban haladtam. A főiskola négy éve alatt eljutottam egy struktúrához, melyet a diplomamunkámban be is mutattam. Mai szemmel nézve részben hibás, nem a struktúra, hanem a hozzá rendelt tartalom. A sorrend és a finom működés akkoriban még nem tisztult ki teljesen, de már helye volt a dolgoknak, differenciálódott az „ember” bennem. Bár a főiskola nem mélyedt el az elemzésében, nem ragadta meg őket semmi, szóban nehézkesnek tartották.

Az évek alatt – ahogyan javult – úgy láttam meg más vonatkozásait, s azt gondoltam el kell kezdenem ezek miatt természettudományokat tanulni, úgy mint mechanika, fizika, kémia, stb. Az ismeretek gyarapítását már nem iskolai környezetben gyakoroltam, hanem otthon este, és hétvégén, mert dolgoztam közben főnővérként, majd nyugdíjas koromig intézet vezetőként egy másik idősek otthonában. Az emberektől nem akartam és nem is tudtam elszakadni. Nincs attól érdekesebb/nehezebb feladat, mint a különböző módon megöregedett idős emberek életébe békés rendet vinni, s elfogadtatni a hátralevő éveket. Pont az ebben található nehezék egyensúlyozódott ki azzal, hogy egy pszichológiai problémán rágódtam sokat. Summa summarum eljutottam a személyiség modell és az abból következő térbeli gondolkodási séma olyan kidolgozottságáig, melyet itt leírtam.

Az evolúcióval nem akartam foglalkozni, mégis eljutottam hozzá. Érdekes következménye a gondolkodás fejlődésének egy ember sorsában.

Munkámban a megtalált működési szerkezet a zseniális - a gömb, mely három dimenzióban létezik, s a Ludolf-féle szám /pi/ miatt - végtelen benne a tágulás, összehúzódás folyamata. Nem tud megállni! A magyarázó szöveg gyenge, de szükséges volt. Talán megtaláltam "a VILÁGMINDENSÉG SZERKEZETÉT". Ennek filozófiai megfogalmazása egy emberöltő alatt elvégezhető. Az evolúciós gömbszerkezet elkészítése és felépítése több ember, talán több generáció alatt végezhető csak el. De el kellene kezdeni VALAKINEK!

Mellékszál:
1992. óta asztrológusi végzettségem is van. Ez a szemléletmód érdekes módon kapcsolható össze a személyiség modellemmel.
A kínai asztrológia gondolkodásmódja – időben évente előre haladva - követik a jegyek egymást : sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya, disznó, patkány, bivaly, tigris, nyúl.
Ez a sor jól illik a személyiség modell 1. síkjához.
Az Európában használt Nap szerinti –egy év alatt 12 változás - jegyek: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas, bak. vízöntő, halak jegy – a szélesség, az emberi kapcsolatok fejlődését mutatja be. Ez pedig a 2. síkhoz illik.
Itt Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve /Reprint kiadás a Szépirodalmi Könyvkiadó Kentaur Könyvek sorozatában, 1989./ fejlődés elméletére gondolok.

Az aszcendens által kimetszett csillagjegy és az onnan induló személyiség fejlődés a 3. síkhoz illik, a magassághoz.
Így válik érthetővé, miért érezzük „otthon” mindegyik világban magunkat.