« Vissza a nyitólapra

4. ábra

3. dimenzió

Ez a személyiség modell harmadik síkja. Ez is azért létezik, mert az első létrejött, s annak következtében a második. Ha szemléletessé akarom tenni, akkor ez eredményezi a lentről fölfelé – nadírtól a zenitre – mozgást. Ez adja meg magasságunkat, minél magasabbra jutunk, annál nagyobb területet tudunk belátni.

Ennek a szellemi, intellektuális vagy tudati sík elnevezést adhatjuk. Erre a dimenzióra is jellemző, hogy az első síkban vannak az anyagi alapjai; ezek a /1./ nyúltvelő, az agytörzs a gerincvelővel , majd a /2./ limbikus rendszer, valamint a /3./ szürkeagykéreg. Itt semmi földies működés nem tapasztalható, csak az általunk felépített, illetve állandóan épülő, alakuló belső – elképzelt - világ található.

Ebben a síkban a munkavégzést szubjektíven gondolkodási, mentális folyamatok jelenítik meg, melyek objektiválódva beszédben nyilvánulnak meg. Az emberi intellektus mérföldköve, hogy szavakban kifejezhető neve lett mindennek: tárgynak, embernek, állatnak, növénynek, tevékenységeknek, folyamatnak, stb. A 4. ábrában is nyílvégű vonallal kerültek megjelölésre a munkavégző folyamatok. Egyszerre több helyszínen van történés, mert minden inger, ami ér bennünket, lereagálódik, de egyszerűbb így a rajzot értelmezni.

A teljesítmény ebben a síkban a szubjektív tudat, mely objektiválódva értelmi képességként jelenik meg. A körcikk itt is tömeget jelent, mely az idővel és a befektetett munkával mindkét irányban növekszik. / Lehet, hogy a fogalom választás itt sem teljesen találó, de nem jelenthetik ugyan azt. Az biztos, hogy beszéd nélkül nem tudjuk megítélni a másik ember értelmi képességeit, tehát az jó! A kommunikáció szó többet jelent, ezért nem használhattam. /

Születésünkkor a génekben már hozunk készségeket az intellektuális területen is. Az anyai testben elért tudati teljesítményt a gyermekorvos ellenőrzi le; van-e fogóreflex, tud-e szopni az újszülött, stb. Az érzékszervek működéséből nem minden ellenőrizhető le azonnal, van olyan tudati képesség, melyről csak később van jelzés, hogyan működik. Egy éves is elmúlik például a gyermek, mikorra a szülők által értelmesnek tekintett első szavakat kimondja.

A külvilág bonyolultsága, a rengeteg inger nagyon sok feladatot ad az újszülöttnek. Egyrészt vannak fizikai szükségletei, melyek testi fejlődéséhez kellenek. Szüksége van szüleire, akik figyelnek rá és a fejlődéséhez szükséges környezetet kialakítják, ellátják étellel, itallal, tiszta ruházattal, megfelelő hőmérsékletet biztosítanak, stb. Ezeket minősíti és sírással vagy mosollyal és sok minden más mozgással jelzi, hogy milyen a közérzete. Ha fázik, ha éhes, ha fájdalmat okoz neki a másik ember érintése, fogása, ha durva hangokat hall, stb. veleszületett képességei révén észleli, minősíti és elraktározza emlékei közé. Kezdi kiépíteni a külvilág belső mását. Sok-sok érzékelés, tapasztalás, megerősítő kontroll folyamata zajlik le egy gyermekben, amíg átlátja környezetét, ráismer az ott található tárgyakra, emberekre, s kialakítja fontossági sorrendjét; ki, mi áll hozzá legközelebb, kitől kapja a legtöbbet, ami létezéséhez kell. A beszéd megjelenése után felgyorsul az én központú tudat kialakulása, s jelzi, hogy belső világa épül. A szavak révén olyan tudásra is szert tesz, melyeket közvetlenül nem tapasztalhat meg. Kiderül mi hogyan épül fel, hogyan működik. Az, hogy ez a világ mennyire gömbölyű, azon múlik, hogy hova, kik közé született a gyermek. Ha a szülők nemcsak szeretik, hanem okosan nevelik is a gyermeket, akkor fejben nemcsak egy Trabant fog működni, hanem egy Mercedes vagy netán egy Boeing típusú repülőgép. /Bocsánat a technikai hasonlatért, csak nagyságrendet akartam jelezni. Ráadásul a repülő egy dimenzióban működik, az ember teszi hozzá a másik kettőt./ A szülők munkáját segíti az, hogy az ember társas lény, ismerősökre, barátokra tesz szert élete folyamán, melyek – minősítésüktől függően – befolyásolják, hogy mit tanul a fiatal, s abban mennyire lesz ügyes, mire önállósul. A tudat képessé teszi az embert arra, hogy a figyelem, az emlékezés és a képzelet segítségével – a szavak értelmét ismerve – létrehozza a világ egy leképezését, mely annál tökéletesebben hasonlít a külvilágra, minél gondosabban lett csinálva. Ugyanakkor ez a világ soha nem teljes vagy zárt - mint ahogy a külső sem - és mindenkié más és más. Az analízis és szintézis művelésével - még bonyolultabb lesz. Tudatunk minden tevékenységünket szervezi, felügyeli, és a folyamatot valamint az eredményt is minősíti. Az érzelmi folyamatok mindig végbemennek. A tudat, vagy objektíven az értelmi képesség minőségét az éntudatról öntudatra váltás jól jelzi. A felnőtté válás jele, hogy másokért is felelősséggel tevékenykedünk. A társadalom, az embercsoportok és a család elvárásai az egyén tudatállapotára nagy hatással vannak. A génekben hozott lehetőségek és az egyén erőfeszítése nagyon bonyolult rendszereken keresztül alakítja ki az egyéni tudat tartalmát. A megfelelő tudásszint és önismeret azt eredményezi, hogy a személy jó ideálok mellett önmagát jól valósítja meg, s elégedett alakuló sorsával.

Ahány ember annyi világ létezik. Ezek a világok annak a tükörképei, hogy milyen helyzetből látta, ismerte meg az egyén. Mivel a szubjektív világ csak objektiválódva tapasztalható meg, nem tudhatjuk pontosan, mi van a másik ember fejében. Lehet az torz, hiányos, vagy aprólékosan kialakított, illetve elnagyolt, de művészien átalakított és tudatosan felépített is. Sokféle. Amit ebből szavakba foglalunk, leírunk, másoknak elmondunk az megvilágítja belsőnket, vagy világunknak azt a részét, amit meg akarunk mutatni. Mindenkinek mást mutatunk, attól függően, hogy a másik emberről mit gondolunk, mit tartunk benne értékesnek és céljainkat mivel segítheti.

Ebben a síkban – egyre okosabban és ügyesebben működő eszközök segítségével – az ember felkutatja a szubjektív folyamatokat és teljesítményeket. Az élő és élettelen test felépítése, a világ gazdasági, kulturális és politikai működése itt fogalmazódik meg a szavak segítségével, s alakítja történelmünket, technikai fejlettségünket. Az emberiség a tudomány kimagasló egyéniségeit nem felejti, esetenként díjakkal tünteti ki, eszményképpé válnak. Ennek a síknak a lényege a műveltség.

Copyright 2012 - 2018 ©   Szmszm.hu - Természetfilozófia - filogenezis - adatvédelem  -  minden jog fenntartva!